Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az 50-es évek közepére már minden 10. amerikai állampolgár elmondhatta magáról,hogy megfigyelt valamilyen UFO-jelenséget.

Az 1952-ben létrehozott Kék könyv tervezet (Project Blue Book) szakértő munkatársai sem tudták megnyugtatni a kedélyeket,és tudományosnak mondható magyarázataik is csak nagy ritkán találtak elfogadásra a közvéleményben. Ekkora már világossá vált,hogy az USA kormányának célja,hogy meggyőzze a lakosságot,arról a koholtan publikált tényről,hogy nincsenek UFO-k. Az UFO kutató szervezetek azonban mindent megtettek annak érdekében,hogy a legreálisabban tájékoztassák a lakosságot a nyilvánvaló igazságról – azaz az UFO-k létezéséről és természetesen ami a körülményeket illeti.

1957-ben aztán tömeges UFO-észlelések kezdődtek az egész világon: A dél-Amerikából kiinduló UFO invázió eljutott Észak-Amerikába,onnan Japánon át egészen Új-Zélandig rengetegen láttak azonosítatlan repülő tárgyakat. Az 1957-es évnek azonban volt még egy jelentős eseménye. Nevezetesen egy UFO katasztrófa történt a Brazíliai Sao Paolóban.Az esetnek több szemtanúja is volt,ám a hamarosan helyszínre érkező brazil katonaság elszállította a különös objektumot. Az UFO-t nem sokkal később tudományos vizsgálatnak vetették alá,melynek fényében kiderült annak vegyi összetétele,ami 99.9%-ban magnéziumot tartalmazott. A szakértői vizsgálat továbbá megállapította azt a tényt is miszerint lezuhanás elött az idegen űrhajó jelentős időt töltött a világűrben. Az UFO darabjaiból egyébként bőven jutott a hamarosan érdeklődő CIA és FBI ügynököknek is,akik sietve az Egyesült Államokba szállították megszerzett darabjaikat.

Az események gyorsan követték egymást,és napjaink terminológiájával élve 1957 október 15.-én sor került Brazíliában az első feljegyzett negyedik típusú találkozásra,azaz az első eltérítéses esetre. Az eset Sao Francisco de Sales városkától mintegy 100 km-re történt egy szántáson késő este. A 23 éves Villas Boas éjszakai szántáson volt traktorával,amikor egy vörös fényű objektum szállt le mellette. A jelenség hatására a munkagép leállt,lámpái kialudtak.

Az objektumból kiszálló szkafanderes humanoidok a rémületében még védekezni is képtelen férfit gyorsan berángatták az UFO belsejébe. Egy szobának látszó helyiségbe kísérték,ahol letépték ruháit,testét pedig egy vízhez hasonlító folyadékkal kenték be. Ezután egy csodaszép ember formájú meztelen  nő,de mégis idegennek látszó lény közeledni kezdett a fiatalemberhez,aki látván,hogy mit akar tőle,elvégezte dolgát. Az aktust követően az idegenek visszatértek,felöltöztették a meglepett brazil fiatalembert,majd sietve távoztak a helyszínről.

Az 1957-es UFO-hullám akkor érte el az Egyesült Államokat,amikor a Szovjetúnió felbocsátotta az űrbe a Szputnyik-1 mesterséges holdat. Ez a tény önmagában jelentős UFO-észleléseket indukált az USA légterében.Nem sokkal később az USA is megkezdte felzárkózását az űrben. Akkoriban az újságok címlapján hol az UFO-k,hol pedig a mesterséges holdak szerepeltek. Szinte versengtek egymással. 1958-ban az USA még hat további mesterséges hold föld körüli pályára való állítását végezte el. Megkezdődött tehát a versenyfutás,vajon melyik nagyhatalom küld először embert a világűrbe,illetve kié lesz a semlegesnek mondható világűr.

1959-ben ismét egy brazíliai esemény került a középpontba: Egy brazil iskolahajó fedélzetéről több mint száz szemtanú egy hatalmas Szaturnusz formájú UFO-t vett észre. A hajón tartózkodók több fényképet is csináltak az ismeretlen objektumról. Ezt később a haditengerészet és két amerikai szervezet is elismerte. Kelet-Európát sem hagyták érintetlenül az idegenek. Mindjárt az év elején egy űrhajójuk szerencsétlenül is járt Gydínia közelében. A helyszínre érkező hatóságok az UFO-ban egy összeégett,de még élő ufonautát találtak,amely látszólag ezüstös színű szkafandert viselt. Gyorsan kórházba szállították,ám már nem tudtak rajta segíteni s hamarosan meghalt. Egy fénykép készült róla,ám hitelessége megkérdőjelezhető

Ez év júniusában Pápua Új-Guinea-ban is felbukkant egy furcsa repülő szerekezet. William Booth Gill tiszteletes,aki a Boinai városkában végezte misszionáriusi tevékenységét június 26.-án pillantotta meg az UFO-t.

Az UFO felső részén ablakszerű átlátszó kiemelkedés volt látható amiból több lény bámult a földre. Az Atya ekkor intett nekik,mire ők visszaintettek. Ez többször megismétlődött,majd Gill atya zseblámpával is próbált kommunikálni,mire a tárgy ingaszerű mozgásba kezdett. Az eset meglepően széles nyilvánosságot kapott,és az UFO kutatók klasszikus harmadik típusú találkozásként tartják nyilván. Ám a szkeptikusok szerint az akkortájt erősen világító Vénusz bolygó fényét láthatta a tiszteletes.

1961-ben Jurij Gagarin  orosz űrhajós elsőként jutott ki a világűrbe a  Vosztok -1 fedélzetén. Miután megkerülte a földet,hamarosan megjelentek a világűrben az UFO-k is. Ám láthatóan  nem igazán érdekelte őket az űrhajósok ténykedése,ezért úgy döntöttek ellátogatnak a Szovjetúnióba. Egy 25 főből álló vadásztársaság szemtanúja volt annak,hogy egy,az égbolton megjelenő UFO hirtelen gyors ereszkedésbe kezd majd az Onyega- tó partjának csapódik. Mire azonban a vadászok odaértek volna,felemelkedett és gyorsan eltűnt. A nyomait azonban megtalálták a földben és a befagyott tó jegén. Találtak továbbá egy erős szilárdságú,és igen nagy ellenállású anyagot,amely mint azt későbbi vizsgálatok kimutatták egy olyan fémötvözetről van szó,amit földi környezetben csaknem lehetetlen ,mindenestre igen nehéz és költséges feladat. 1961-ben sor került az első hivatalosnak mondható eltérítésre – azaz egy UFO belsejében végzettt orvosi vizsgálatra. Az amerikai Betty és Barney Hill esete mérföldkő volt az UFO kutatás történelmében,méghozzá több szempontból is. A brazil Antonio Villas Boas esetével ellentétben ez a találkozás világszerte ismertté vált,és kedvence lett mind az UFO kutatóknak mind pedig a szkeptikusoknak. Talán egyik UFO eset sem váltott ki ekkora vitát UFO-kutatók és szkeptikusok között mint a Hill házaspár esete. Az UFO-kutatók sem voltak egységes állásponton ezen esettel  kapcsolatban. Némelyek erős fenntartással fogadták,és ösztönösen hitetlenkedve fogadták,hogy a földönkívüliek ilyen durva beavatkozást végeznének embereken. De ma már tudjuk,ez csak a kezdet volt…

A következő év,1962,az amerikai űrhajósok éve volt. Nem csak azért, mert

többször jártak az űrben mint szovjet társaik,hanem azért is,mert megajándékozták az UFO-kutatókat néhány hamisítatlan felvétellel. Azért számítottak ezek a felvételek perdöntőnek,mert az űrben nem lehetett hagyományos földi repülőgépnek,felhőformának,légköri jelenségnek,vagy más egyéb földhöz ragatt jelenségnek titulálni az objektumokat.Az 1962-ben készült űrbéli felvételek voltak az első fényképek,amelyek hivatkoztak az UFO-k létezésére,illetve arra,hogy nem csalásról,tévedésről van szó.

Az amerikai Mercury-9 nevű űrhajó pedig többször jelezte,hogy a földönkívüliek megzavarták rádiókapcsolatát a földi irányítóbázissal. Több űrhajós is megfigyelt UFO-kat a világűrben. A NASA szakemberei és nyelvészek  később arra a következtetésre jutottak,hogy a rádióadást elfedő furcsa jelek beszéd benyomását keltik,de kétség kívül nem földi nyelvet.

De nem csak az amerikaiak hanem szovjet űrhajóstársaik is figyeltek meg különös repülő objektumokat,mind közvetlenebb távolságban az űrhajóktól.

A hatvanas évek közepén új fejezetet kell nyitni az ufológia nagykönyvében.Ez mindmáig jelen van,és íródik. Az ember és állatcsonkításokról van itt szó. Bár korábban is történtek ilyen esetek,a jelenség 1965-re vált oly nagyszámúvá és aggasztóvá,hogy foglalkozni kezdjenek vele. Főleg az USA déli államait 1965-től drasztikusan sújtó jelenségről beszélhetünk,amely legfőképpen a marhacsonkítások miatt vált jellegzetessé. Egyre több farmer jelentette,hogy elpusztult állataikból olyan létfontosságú szervek hiányoznak mint a szív,tüdő,máj,vese, szem ,vagy éppen a nemi szervek.A vágások olyan precízek és csekély testsérülést okozók voltak,hogy a szakértők nyomban kizárták vadállatok támadásának  a lehetőségét. Az esetek kizárólag éjszaka történtek,innen született később az éjszakai sebészek elnevezés is. Napjainkban vita folyik arról,hogy földönkívüliek vagy éppen valamelyik titkos szekta lenne a felelős ezen állatok elpusztítása miatt. Mindenesetre azonban tény,hogy nem napjaink orvosi és technológiai tudásával rendelkezik. 1965 igen mozgalmas év volt az UFO-kutatás terén. Mindjárt az év elején, januárban korong alakú UFO-k parádéztak a Washingtoni Capitólium fölöt,nyomukban a légierő vadászgépeivel. A hadsereg az incidens tényét –nem meglepő módon -  tagadta.

A Marylandi Silver Pryngsben pedig egy óriási UFO-ról készült felvétel került napvilágra,amit egy hölgy készített még februárban. Az UFO érdekessége,hogy mozgó részegységek is megjelentek az objektumon,ami meggyőzően bizonyítja,hogy nem emberi makettről van szó.

1965 augusztusában történt még egy figyelemreméltó esemény,ezúttal Venezuelában,ahol három személy  - a fővárostól kb 100 kilométerre lévő farmon egy gömb alakú UFO-t látott leszállni. A sárga fényt árasztó szerkezetből földönkívüliek jöttek elő,két magas hosszú hajú szőke idegen. Telepatikus úton közölték,hogy az Orion csillagképből jöttek és az emberi fajt tanulmányozzák. A társalgás során megemlítették a más csillagrendszerből érkező szürke bőrszínű lényeket is,akiknek szándékai nem egészen barátságosak. Ez a találkozás az első említése a magas szőkéknek nevezett fajnak,amely azóta szisztematikusan látogat bennünket,nem ritkán,az általuk említett   kis szürkéknek nevezett faj társaságában !

1966-ban pedig kirobbant az ún. kollégiumbotrány egy kis szenzációval ötvözve. Egy fényes rögbilabda alakú UFO jelent meg a Michigan állambeli mocsaras vidék mellett épült leánykollégium fölött. Az esetnek 88 szemtanúja volt. További Michigani észlelésekre is sor került  nem sokkal később. Ennek folyamán a közvéleményben országos megmozdulás vette kezdetét. A hazai közvélemény mindenképpen magyarázatot követelt,ami azonban nem lelt az igazság kiszivárogtatására,csupán újabb kormányhazugságokra. Allan J. Hynek csillagászprofesszor mocsárgáznak nyilvánította a jelenségeket,amelyek valahogyan meggyulladtak – szerinte innen eredtek a fények is.

Gerald R. Ford michigani képviselő a Kongresszushoz fordult,mert szerinte az amerikai állampolgároknak joguk van megtudni az igazságot,és nem kell elfogadniuk azt a képtelen amelyeket a légierő adott. A közvélemény nyomására a légierő ígéretet tett a Kék könyv vizsgálati aktáinak ismételt ellenőrzésére és pártatlan kutatásra kérte fel a Colorado egyetem tudóscsoportját. Ennek a csoportnak a vezetője Edward U. Condon fizikus lett.

A bejelentésnek örültek mind az UFO-kutatók,mind a szkeptikusok,mind pedig a közvélemény. Óriási reményeket fűztek a kutatócsoport munkájához. Azonban mindenki a saját álláspontjának megfelelő eredményt várt,de mint azt tudjuk csak egy fajta vélemény létezhetett,az  pedig nem fedte le teljes mértékben az amerikai társadalmat…

Irta: Simon Gergely